Köztudomású tény, hogy az alkohol hatása alatt álló ember képességei csökkennek. Az alkohol befolyásolhatja az érzékelést, a gondolkodást, az ítélőképességet és az érzelmeket. Ha ingatlanok kapcsán azért ritkábban is, de ingóságok kapcsán gyakrabban megeshet, hogy valaki ittas állapotban köt jogügyletet. Azzal általában tisztában van mindenki, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha valaki ittasan járművet vezet, de kevésbé közismert, hogy mit mond a jog akkor, ha valaki ittas állapotban tesz jognyilatkozatot, köt például szerződést.

A jogszabály szerint cselekvőképtelen az a személy, aki olyan állapotban van a jognyilatkozat megtételekor, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A törvény nem részletezi, hogy a belátási képesség teljes hiányának mi az oka, a belátási képesség hiányát okozhatja valamilyen betegség (pl. időskori demencia), pszichés állapot, szellemi fogyatkozás, gyógyszer vagy kábítószer (egyéb tudatmódosító szer) hatása alatti bódult állapot, erősen ittas állapot, altatás vagy más orvosi beavatkozás következtében előállt bódult állapot is. Bizonyos esetekben tehát csak átmeneti jellegű ez az állapot (pl. erős ittasság), amelyben hiányzik az érintett személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége.

A törvény szerint a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata általában semmis. Ha valaki tehát a bíróság előtt arra hivatkozna, hogy erősen ittas vagy bódult állapotban kötött szerződést, és ezért a jognyilatkozata (a szerződés) semmis, úgy e körben a bíróságnak igen alaposan kell eljárnia. A jognyilatkozatot ugyanis nem lehet semmisnek tekinteni akkor, ha annak tartalmából és a körülményeiből az következik, hogy a fél cselekvőképessége estén is indokolt lett volna annak megtétele. E körben a bíróságnak gondosan kell mérlegelnie a jognyilatkozat tartalmát és a megállapodás körülményei alapján azt, hogy a szerződés (egyoldalú jognyilatkozat) a fél érdekeit tekintve indokolt-e.

A belátási képesség hiányának megítélése elsősorban pszichiátriai szakékkérdés, amelyet megítélni gyakran igen nehéz, mint azt az alábbi jogeset is mutatja, melynek során egy ittas állapotban aláírt ingatlan adásvételi szerződés sorsáról kellett döntenie a bíróságnak:

Az eladó azért fordult a bírósághoz, mert az aláírt adásvételi szerződés szerint eladta a lakhelyéül szolgáló családi házas ingatlanát vevőnek. Az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban rögzítették, hogy a vevő a vételárat hiánytalanul megfizette. Ezzel szemben az évek óta fennálló alkoholfüggősége folytán a szerződéskötés időpontjában nem rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.

Belátási képessége akkori hiányát orvosszakértői véleménnyel alátámasztotta, míg az írásszakértő valószínűsítette, hogy a szerződésen lévő eladói aláírás tőle származik.

A vevő a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy hiányzott volna az eladó belátási képessége a szerződés aláírásakor. Azt állította, hogy „színjózan” állapotban keresték fel az ügyvédet a szerződés elkészítése végett. A megállapodásuknak megfelelően a vételárat teljesítette.

Az okiratszerkesztő ügyvéd a szerződés aláírásakor nem észlelt olyan körülményt, amely a felperes belátási képessége hiányára utalt volna.

A bíróság megállapította a perbeli adásvételi szerződés érvénytelenségét.

A bíróság ítéletében rámutatott, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd vallomása megerősítette, miszerint a szerződés elkészítésének a napján a felek jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztottak, ezért ittasságuk folytán az aláírásra csak másnap kerülhetett sor. Az orvosszakértők véleménye és egybehangzó személyes előadásuk kétségmentesen bizonyította, hogy az alkoholizmus talaján kialakult szenvedélybetegsége és annak okán bekövetkezett szellemi hanyatlása, valamint aktuális ittas állapota miatt az eladó a szerződéskötés időpontjában nem rendelkezett a jognyilatkozat megtételéhez szükséges belátási képességgel, ezért az adásvételi szerződés semmis.

A perben a bíróság szakértőt rendelt ki, a szakértő az eladó szerződéskötéskori szellemi állapotára vonatkozóan adott szakvéleményt. Ebben megállapította, hogy az eladó a szerződéskötéshez szükséges minimális belátási képességgel nem rendelkezett. A szakértő úgy nyilatkozott, miszerint az eladó még kijózanodva sem volt képes szerződési akaratot nyilvánítani. Ezt azzal magyarázta, hogy alkoholfüggősége előrehaladtával alkoholtűrő képessége egyre csökkent, ezért belátási képességének torzulása az alkoholfogyasztás másnapjára sem szűnt meg, központi idegrendszerének működése akkor is lelassult, tompult maradt.