A mindennapi együttélés számos konfliktus forrása lehet, ezeket igyekeznek megelőzni, illetve vita esetére iránymutatást adni a szomszédjogokkal foglalkozó jogi rendelkezések.

A jó szomszédi viszony megőrzésén túl az élet- és vagyonbiztonságot is szolgálja az a rendelkezés, hogy a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.

A szomszédok békés egymás mellett élésének követelménye alapján együttműködési kötelezettsége van a tulajdonosnak. Indokolt esetben rövidebb, de akár hosszabb időre is biztosítania kell a tulajdonosnak, hogy szomszédja igénybe vegye az ingatlanát. Ha ugyanis közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében hosszabb időn át használhatja is, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Természetesen nem csak a szomszédot kell ilyenkor beengedni, hanem pl. a telekhatáron álló szomszédos ház felújítása során a tulajdonos által igénybevett vállalkozó számára is biztosítani kell ezt a jogot.

A szomszédba kóborló állatokra vonatkozóan is találunk jogi rendelkezéseket a szomszédjogok körében:

Ha tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti. (Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári Törvénykönyv találásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.)

Ha szeretnénk magunknak egy saját méhrajt, akkor nem árt tudnunk, hogy ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

Nem csak az állatok, hanem a növények is lehetnek konfliktus forrása a szomszédok között.

Ha az alma nem esik messze a szomszéd fájától, és a mi kertünkben landol, akkor a szomszédos ingatlanról áthullott terményt felszedhetjük, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.

Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.