Irodánk vállalja polgári peres eljárásban a jogi képviselet ellátását. Ahány életviszony, annyiféle jogvita keletkezhet a felek között, ezeket felsorolni lehetetlen, így most csak egy sematikus áttekintést szeretnénk adni egy polgári per menetéről.
Az ügyvédi megbízást követően elsőként minden esetben ügyvédi felszólítással fordulunk a másik fél, a későbbi alperes felé. Ügyfeleinknek minden esetben azt javasoljuk, hogy a perindítást megelőzően törekedjünk a peren kívüli egyezségre, mert még egy nagyobb kompromisszummal járó egyezség is jobb lehet, mint egy évekig tartó, komoly költségvonzattal járó peres eljárás.
Ha a felek között egyezség nem jön létre, a következő lépés a peres eljárás megindítása. A peres eljárást megindító dokumentumot keresetlevélnek nevezzük, a keresetlevelet előterjesztő fél lesz a felperes, az ellenérdekelt fél pedig a per alperese.
A keresetlevélen kell leróni a peres eljárás illetékét. (Jogszabályban rögzített vagyoni és jövedelmi viszonyok esetén a fél költségmentességre vagy illeték feljegyzési jogra lehet jogosult.) Az eljárási illeték alapját a peres eljárás tárgyának értéke képezi, annak mértéke 6%.
Általános hatáskörű bíróságkén Magyarországon a járási bíróságok járnak el első fokon. Egyes speciális perekben illetve 30 millió forintos pertárgy értéket meghaladó ügyekben az első fokú eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik.
Azt, hogy melyik bíróságon kell megindítani a pert, főszabály szerint az dönti el, hogy az alperes lakóhelye (székhelye) melyik bíróság illetékesség területén van.
A bíróság a benyújtott keresetlevelet az első tárgyalásra való idézéssel megküldi az alperesnek, aki arra akár a tárgyalást megelőzően írásban vagy a legkésőbb a tárgyaláson szóban ún. ellenkérelemben vitathatja a vele szemben támasztott követelést.
Ezt követően a bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania, és így kezdetét veszi a bizonyítási eljárás. Magyarországon nincs kötött bizonyítási rendszer, a jogszabály csupán példálózó felsorolást ad, így a bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. A bizonyítási eljárás a jogvita jellegétől függően – gyakran még a legegyszerűbbnek látszó ügyekben is – több tárgyalást, és akár éveket is igénybe vehet!
A bizonyítási eljárás lefolytatását követően a bíróság meghozza és kihirdeti az első fokú ítéletet. Az első fokú ítélet ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül előterjesztett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésre le kell róni a fellebbezési illetéket, melynek mértéke 8%.
Ha az első fokú eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozott, akkor másodfokon a törvényszék, ha az első fokú eljárásban a törvényszék járt el, másodfokon az ítélőtábla jár el. A másodfokú eljárásban 3 hivatásos bíróból álló bírói tanács jár el. Másodfokon széles körű bizonyításnak már nincs helye, az esetek döntő részében egy tárgyaláson dönt a bíróság. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyhatja, megváltoztathatja, vagy akár hatályon kívül is helyezheti (ebben az esetben visszautalja az ügyet az első fokú bírósághoz.)
A bíróság ítéletében rendelkezik a perköltség viseléséről. A jogerős bírósági ítélet alkalmas arra, hogy ha a pervesztes fél önként nem teljesít, akkor végrehajtási eljárás alapjául szolgáljon.
További információ: