Cégalapítás

Milyen cégformát válasszak?

Betéti társaságot minimum két személy alapíthat, ahol az egyik alapító lesz a beltag, akinek a felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és egyetemleges, míg a másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. A betéti társaság alapításához a jogszabály nem ír elő tehát minimális tőkét, fontos szempont azonban, hogy a beltag a Bt. vagyona által nem fedezett tartozásokért korlátlanul, teljes személyes vagyonával felel.

Kft. 3.000.000 Ft-os törzstőkével alapítható. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál.

A törzstőke illetve a törzsbetétek állhat pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport). Célszerű a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizetni és a hátralékos összeget 1 éven belül teljesíteni, ha ugyanis a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Az apport tekintetében ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.

A bt.-vel szemben a kft.-nél lehetőség van arra, hogy egy személy alapítson gazdasági társaságot. Egyszemélyes kft. alapítása esetén a cégbírósághoz történő benyújtás előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Figyelemmel a kft.-nél fennálló korlátolt felelősségre, ügyfeleinknek általában a kft.-t, mint társasági formát szoktuk javasolni.

Milyen cégnevet válasszak?

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő.

A cégnévnek meg kell tehát felelnie a cégkizárólagosság elvének, amelynek célja, hogy azonos vagy összetéveszthető elnevezéssel, rövidített elnevezéssel cégek ne vegyenek részt a forgalomban, ne kerülhessenek bejegyzésre a cégjegyzékbe. Ennek érdekében követelmény, hogy a választott cégnév és a rövidített név valamennyi bejegyzett vagy a bejegyzési kérelmét már korábban benyújtott (bejegyzés alatt álló) cég elnevezésétől, illetve a lefoglalt cégnevektől különbözzön. A különbözőségnek átlagos, közönséges figyelem mellett – szakmai kifejezések, jelzők esetében pedig szakmai hozzáértés nélkül -, írásban és hangzásban egyaránt fenn kell állnia. E követelmény érvényesülése szempontjából a cégforma eltérése közömbös, önmagában a cégforma különbözősége megkülönböztetésre nem alkalmas.

Azt, hogy a cégnév megfelel-e a cégkizárólagosság elvének, Ön is leellenőrizheti a www.cegkivonat.eu honlapon.

Milyen okiratok szükségesek a cégalapításhoz?

A személyi igazolványon és lakcímkártyán, adókártyán kívül ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén szükséges még az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.

Irodánk közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a földhivatali információs rendszerhez (TAKARNET), így amennyiben ügyfelünk azt kéri, a cégeljáráshoz szükséges e-hiteles tulajdoni lapot be tudjuk szerezni.

Miért célszerű az egyszerűsített cégalapítást választani?

Egyéni cég, közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság alapítása esetén lehetőség van arra, hogy a gazdasági társaság létesítő okirata (társasági szerződés, alapító okirat) jogszabályban rögzített szerződésminta alkalmazásával készüljön. Amennyiben az alapítóknak nincs olyan különleges elképzelésük, amely indokolná a szerződésmintától való eltérést, célszerű tehát ezt a cégalapítási módot választani, mivel több előnye is van a „hagyományos” cégeljárással szemben, így például az egyszerűsített cégeljárás során az általános illeték mértékétől eltérő, kedvezményes cégeljárási illetéket kell fizetni illetve az ügyvédi munkadíj mértéke is alacsonyabb.

Egyszerűsített cégeljárási ügyekben a bejegyzési határidő is rövidebb, mivel a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószámról való adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül határoz.

Mi a cégalapítás menete?

Az előre egyeztetett időpontban ügyvédi irodánkban kerül sor az első konzultációra, mely során ügyvédi tényvázlatban (megbízásban) rögzítésre kerülnek az alapítók adatai, a társaság cégneve (rövidített cégneve) , székhelye (telephelye, fióktelepe) , a cég e-mail elérhetősége, a társaság tevékenységi körei, a vezető tisztségviselők adatai, a társaság vagyona stb. Természetesen amennyiben a cégalapítással kapcsolatban további kérdései lennének, ezeket is tisztázzuk. Sürgős esetben az adatok egyeztetése az ügyfél kérésére e-mailben is történhet.

Ezt követően lekérjük és e-mailben továbbítjuk az illeték illetve közzétételi díj befizetéséhez szükséges ún. utalványmintát. A cégeljárásban az illetéket és közzétételi díj kizárólag banki átutalás útján lehet megfizetni, ezek teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza a Magyar Államkincstártól lekért utalványminták.

A cégbejegyzési kérelem kötelező kelléke az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata (ún. Áfa nyilatkozat) , melyet az általunk folytatott gyakorlat szerint szintén ekkor adunk át ügyfelünknek, és amelynek kitöltéséhez javasoljuk, hogy kérje ki könyvelője tanácsát. Ezt követően rövid határidőn belül (egy-két nap) kerül sor a második konzultációra, amely időpontra elkészítjük a társaság létesítő okiratát és a cégbejegyzéshez szükséges egyéb okiratokat, majd azok aláírását követően az elektronikus okiratokat benyújtjuk a cégbírósághoz.

A cégbíróság a bejegyző végzést elektronikus úton küldi meg, amelyet mi is e-mail útján továbbítunk ügyfeleink részére. A gazdasági társaság a cégbejegyzéstől számított 8 napon belül köteles bankszámláját megnyitni. Minthogy a pénzintézetek a számlanyitáshoz ezt az elektronikus aktát kérik, célszerű már előbb tájékozódni, hogy azt milyen e-mail címre kell elküldeni.

Milyen költségei vannak a cégalapításnak?

Egyszerűsített cégalapítás esetén eljárási illeték, illetve ügyvédi munkadíj fizetendő.

Egyszerűsített cégalapítás esetén közzétételi díjat fizetni nem kell, “normal” eljárás esetén a közzétételi költségtérítés 5.000 Ft.

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:

a)zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaságesetén 50 000 Ft,

b) közkereseti társaság, betéti társaság esetén 25 000 forint,

c) egyéni cég esetén 15 000 forint

A cégbejegyzésre irányuló “normál” eljárás illetéke:

a.) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint,

b.)   közkereseti társaság, betéti társaság esetén 50 000 forint,

c.)   az a)-b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén (pl. szövetkezet) 100 000 forint,

d)    egyéni cég esetén 30 000 forint,

Csak Heves megyében vállalnak cégalapítást?

A cégbíróságok illetékességét valóban a cég székhelye határozza meg, mivel azonban a teljes cégeljárás elektronikusan zajlik, ennek a mi szempontunkból jelentősége nincs. Így természetesen Heves megyén kívüli (pl.budapesti) székhelyű cégek létrehozását is vállalni tudjuk, tevékenységünk ily módon az egész országra kiterjed.

Úgy gondolom, vállalkozásunknak folyamatos jogi konzultációra lesz szüksége. Ebben tudnak-e segíteni?

Természetesen, ügyvédi irodánk tevékenységének fontos részét képezi a különböző gazdasági társaságok tartós megbízás keretében történő jogi képviselete, a néhány személyes bt.-től a részvénytársaságig.

Irodánk a fentieken túlmenően vállalja gazdasági társaságok változásbejegyzési eljárásban történő jogi képviseletét, illetve speciális társaságok (pl. szövetkezet) alapítását is.

 

További információk:

Hogyan bízhat meg bennünket?

 

 

Comments are closed.