Családjog

A családjog területén irodánk elsősorban okiratszerkesztést végez (házassági vagyonjogi szerződés, házastársi közös vagyont megszüntető szerződés) valamint bontóperben (válóperben) és házassági vagyonjogi perben való képviseletet lát el.

A házasság felbontásáról (a válóperről) néhány szóban:

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

A joggyakorlat hagyományosan két módját különbözteti meg a házasság felbontásának, az első eset, amikor a bíróság szélesebb körben vizsgálja a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának körülményeit, a második az ún. közös megegyezéses bontás.

Közös megegyezéses bontásra csak akkor van lehetősége a bíróságnak, ha a felek megegyeznek az ún. járulékos kérdésekben, és a bíróság egyezségüket jóváhagyja. E járulékos kérdések az alábbiak:

–       a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,

–       a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,

–       a gyermek tartása,

–       a házastársi közös lakás használata,

–       ez iránti igény esetén a házastársi tartás kérdése

Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

A járulékos kérdések közül az új szabályoknak megfelelően kikerültek a közös vagyonnal kapcsolatos kérdések, ezzel sokkal nagyobb esélyt adva a feleknek a bontás kérdésében való megegyezésre.

A házasság felbontásánál a bíróságnak a közös gyermek érdekét figyelembe kell vennie, a szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.

A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot, kivéve ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, mert ebben az esetben a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.

A házassági vagyonjogi szerződés

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A választható vagyonjogi rendszerek közül a törvény csak kettőt szabályoz (a szerzeményi közösséget és a vagyonelkülönítést), amelyekre várhatóan – az eddigi szerződéskötési gyakorlat szerint – igény lehet, és ezeknek is csak a körvonalait (leglényegesebb rendelkezéseit) határozza meg. Lényegében a házassági szerződésben – bizonyos megkötésekkel – de annál nagyobb szabadsággal rendezhetik vagyoni viszonyaikat.

Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házastársi közös vagyon megosztása

A házastársi közös vagyon megosztása történhet: 1) szerződéssel, vagy 2) peres eljárás során a bíróság ítéletével. Bármelyik megoldás jön is számításba, a vagyoni kérdések tisztázásának alapdokumentuma az ún. vagyonmérleg, amely tartalmazza a közös és különvagyonhoz tartozó vagyontárgyakat (követeléseket, tartozásokat), azok becsült értékét valamint a megtérítési igényeket.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották. A szerződésben a házastársak – a szerződéses szabadság általános érvényességi keretei között – szabadon határoznak vagyonuk megosztásáról, arra a törvény szerinti megosztási elvek nem irányadók.

Amennyiben a házastársak között nem jött létre szerződés, vagy a szerződés nem rendezett minden kérdést a vagyon megosztásával vagy a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó egyéb (például megtérítési) igényekkel kapcsolatban, a házastársi közös vagyon megosztását, illetve a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

A vagyontárgyak szétosztásához hozzátartozik annak meghatározása, hogy melyik vagyontárgy melyik házastársé legyen, illetve a tartozásokat a házastársak a továbbiakban miként viseljék. E vonatkozásban elsődleges jelentősége a felek egyező nyilatkozatának van, akik általában a vagyonmérleg legtöbb tétele tekintetében meg tudnak egyezni abban, hogy melyik vagyontárgy melyikükhöz kerüljön. Abban az esetben, ha ez mégsem történik meg, a bíróságnak az eset összes körülményei alapján kell döntenie, a célszerűség (okszerű gazdálkodás), az arányosság (mindkét házastárshoz kerüljenek lehetőleg értékálló vagyontárgyak és elhasználódó dolgok is) valamint a méltányosság figyelembevételével.

Irodánk gyermekelhelyezéssel, tartásdíjjal kapcsolatos stb. ügyeket nem vállal.

 

További információ:

Hogyan bízhat meg bennünket?

 

Comments are closed.