FMH

A fizetési meghagyás (FMH) (bár elsőre úgy hangozhat, hogy olyan szakkifejezés, amely csak a jogászokat érdekelheti) ezzel szemben olyan fontos jogintézmény, amivel a hétköznapi életben gyakran össze lehet futni, mégis kevesen ismerik ennek a lényegét. Szerencsésebb esetben (?) jogosulti, kevésbé szerencsés esetben kötelezetti oldalon bárkivel megeshet, hogy találkozik ezzel az okirattal, ilyenkor nem árt, ha valaki tudja, milyen lehetőségei vannak, mert ezen ismeretek hiányának akár komoly anyagi következményei is lehetnek.

Mi is az a fizetési meghagyás? A fizetési meghagyás lényegében a pénztartozás kötelezettjéhez intézett felszólítás (meghagyás), amelyben a jogosult kérelmére egy közjegyző felszólítja az adóst, hogy a tartozását 15 napon belül fizesse meg.

A fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele egyrészt szabadon választható, a jogosult (akinek tartoznak) szabadon dönthet úgy is, hogy először ezt az eljárást veszi igénybe, de dönthet úgy is, hogy egyből a bírósághoz fordul, és a bíróságtól kéri, hogy kötelezzék az adóst a tartozás megfizetésére. Van azonban egy kötelező esete is a fizetési meghagyásos eljárásnak, csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból ered. Kisebb, 1.000.000 Ft alatti követelések esetén a fentiek szerint nincs lehetőség tehát arra, hogy közvetlenül a bírósághoz forduljon a jogosult, először mindenképpen a fizetési meghagyásos eljárás útján kell megpróbálnia igényt szerezni követelésének.

A fizetési meghagyásos eljárás fő előnye, hogy sokkal gyorsabb, mint az általános bírósági peres eljárás. Fizetési meghagyásos eljárás esetén néhány hónap alatt végrehajtható határozat lehet a jogosult kezében, míg egy peres eljárásban ilyenkor még talán az első tárgyalás kitűzésére sem kerül sor.

A fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása a közjegyzők hatáskörébe tartozik. Ha tehát valakinek egymillió forint alatti pénzkövetelése van, vagy ennél magasabb összegű követelés esetén ezt az utat látja praktikusabbnak, elsőként egy közjegyzőt kell találnia. A fizetési meghagyás kibocsátására bármelyik közjegyzője jogosult, nincs jelentősége sem annak, hogy a kötelezett, sem annak, hogy a jogosult hol lakik, minden közjegyző az ország egész területén illetékes.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet tehát a közjegyzőnél írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy szóban kell előterjeszteni. A közjegyzők névsora megtalálható illetve a szükséges nyomtatványok letölthetőek a közjegyzői kamara honlapjáról. www.mokk.hu

(Ha cégének követelését szeretné fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíteni, természetesen erre is van jogi lehetőség, illetve ha valaki nem szeretne ezzel bajlódni, a fizetési meghagyásos eljárásban való képviselettel is meghatalmazhat ügyvédet. Ebben az esetben azonban már nem papír alapon, hanem elektronikusan folyik az eljárás, a jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy a beadványát ugyanis kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A polgári jogi ügyekkel foglalkozó ügyvédeknél általában napi rutin az elektronikus rendszer használata.)

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben meg kell jelölni többek között a kötelezett (aki tartozik) nevét, a követelés jogcímét, a követelés összegét stb. A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A közjegyző azonban nem vizsgálja, hogy a jogosult által előadott követelés megalapozott –e , valóban tartozik –e a kötelezett, nem foglalkozik azzal, hogy „kinek van igaza”, hanem a fizetési meghagyást (ha nem kell hiánypótlásra visszaadni a kötelezettnek vagy esetleg elutasítani) postai úton 15 napon belül megküldi a kötelezettnek. (Szakkifejezéssel a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást.)

A fizetési meghagyásban a közjegyző felszólítja a kötelezettet, hogy a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg. Az okirat tartalmazza azt a tájékoztatást is, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent. A közjegyző figyelmezteti a kötelezettet, hogy ha a követelést alaptalannak tartja – a meghagyás ellen ellentmondással élhet.

Ha tehát netalántán valakinek fizetési meghagyást kézbesít a postás, két dolgot tehet:

1.Ha a vele szemben fennálló követelést nem vitatja, úgy teendője nincs. Ha a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem támadja meg, úgy a határozat jogerőre emelkedik. Ebben az esetben a fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírósági ítéletnek, a jogosult megindíthatja a végrehajtási eljárást a kötelezettel szemben. A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult; a végrehajtási kérelem benyújtása szintén a közjegyző kamara honlapjáról letölthető nyomtatványon, vagy elektronikusan történhet.

2. Ha a kötelezett a fizetési meghagyásban vele szemben előterjesztett követelést vitatja, úgy a kézbesítéstől számított 15 napon belül un. ellentmondást kell előterjesztenie az azt kézbesítő közjegyzőnél. Az ellentmondásban jelezni kell, hogy a követelést vitatja, és célszerű előadni azt is néhány mondatban, hogy miért.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő. (Főszabály szerint ilyenkor a fizetési meghagyás kibocsátása kapcsán a követelés 3%-át, mint díjat már ki kellett fizetni, ezt kell megtoldani további 3%-al, mert a peres eljárás illetéke 6%.) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti.

Összefoglalva: ha a fizetési meghagyás ellen a kötelezett 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, úgy az jogerőssé és végrehajthatóvá válik, hatása lényegében ugyan az, mintha a bíróság kötelezte volna az adóst a pénzösszeg megfizetésére. Ha a kötelezett e határidőn belül ellentmondást terjeszt el, úgy az egész eljárás átkerül a bírsághoz, és itt a bíróság már egy peres eljárásban, a bizonyítékok mérlegelése alapján dönt arról, hogy az kötelezettnek fizetnie kell –e a jogosult részére, s ha igen, akkor mekkora összeget.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyzői kamara részére főszabályként eljárási díjat kell fizetni. (A díjfizetési kedvezményekkel itt nem foglalkozunk.) A díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap).

A díjalap után az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint.

Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni.

A jogerős fizetési meghagyás végrehajtására irányuló kérelem előterjesztéséért is díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150.000 forint.

Comments are closed.